Kocsis László, a Főkert egykori vezére

A főpolgármesteri hivatal sajtóirodája szerint a Parkfenntartó Kft.-ben bekövetkezett tő­ke­emelést a többpárti delegáltakból álló felügyelőbizottság jóváhagyta ugyan, de a főváros vezetése nem tudott róla. Ezért Demszky Gábor főpolgármester kérte az eredeti helyzet visszaállítását a vezérigazgatótól. Ez nem történt meg, sőt: a társaság új felügyelőbizottsága egyenesen jogszerűnek nevezte a többségi tulajdonosi pozíció elvesztésével járó tranzakciót.

– Hogyan lett tulajdonos a Főkert Parkfenntartó Kft.-ben?

– A Főkert Nonprofit Zrt.-t 1996-ban a főváros képviselői testületének döntése alapján átszervezték. Az volt a cél, hogy a szervezet, amely a Fővárosi Önkormányzat megbízásainak tett eleget, fővárosi tulajdonban maradjon – ez ma a Főkert Nonprofit Zrt. –, azok a szervezetek pedig, amelyek a versenyszférában is dolgoztak, mint a Parkfenntartó Kft., legyenek önálló jogi személyek, és jelenjen meg bennük privát tulajdon is. Az önkormányzat tulajdonosi bizottsága jóváhagyta azt a megoldást, hogy mindenki saját vagyonát is kockáztassa, mert szerintük is ezzel vált hitelessé a cég. Én vállalom a nevemet ebben a dologban, tehát nem strómanokon keresztül vagyok így vagy úgy érdekelt ebben a cégben.

Megállíthatták volna

– Túl sok kockázatot azért nem vállaltak, mert a Főkert Zrt. ott volt a cég mögött végig, és a bevételük nagy része tőlük származik.

– Ott volt mögötte, de a bevétele nemcsak tőlük származott, hanem a kerületektől és más megrendelőktől. Hangsúlyozni szeretném, a Parkfenntartó Kft. nem a Főkert Zrt. megbízásai­ból él.

– A két- vagy hárommilliárdos bevételből mennyi származhat önkormányzati megrendelésből?

– Meghatározó többsége, legalább hetvenöt százaléka.

– Akkor mi szükség volt a milliárdos forgalmú cégben egy magánszemély pár mil­liós tőkeemelésére, ami ráadásul tulajdonvesztéssel járt a fővárosnak?

– Az alapító okiratban minden döntés kétharmados és háromnegyedes többséghez van kötve. Tehát a két befektetői oldal egymásra van utalva. A döntések általában egyhangúak voltak.

– Nem is a döntésekkel van itt a baj, a tulajdonszerzés tűnik érdekesnek. Bejön egy magánszemély, betesz néhány millió forintot, és többségbe kerül egy több milliárd forintot forgalmazó cégben. Holott a főváros ugyanígy meg tudta volna emelni a tőkerészét, és akkor nem változtak volna a tulajdonosi arányok.

– És mire ment vele?

– Ha van osztalék, akkor tudjuk, mire ment vele.

– És ha nincs osztalék? Érde­mes megnézni, mennyi volt ennek a cégnek a kintlévősége a tőkeemelés idején. Nincs vagyona, hitelt nem tud fölvenni.

– Demszky Gábor azt állítja, ő nem tudott ennek a tulajdonviszonynak a megváltozásáról. Ez azért furcsa.

Könyvelő kertészek

– A tőkeemelést megvizsgálta a cég új igazgatótanácsa és a felügyelőbizottsága, új felügyelőbizottsága, a fővárosi önkormányzat gazdasági bizottsága, és jogszerűnek találtak mindent.

– De miért nem tette be a tőkearányos részét a Főkert Nonprofit Zrt.-n keresztül?

– A Főkert Zrt. közpénzekből gazdálkodik, azt pedig nem arra kapja, hogy tőkeemelést hajtson végre, hanem hogy parkot építsen és tartson fenn belőle. A zrt.-nek nem volt gazdasági hátránya, amiért nem vett részt a tőkeemelésben. Úgy is mondhatom, megtakarított magának tíz-tizenöt millió forintot, pláne akkor, amikor az sem köztudott, hogy a zrt. végzi ennek a cégnek is a számviteli, munkaügyi, könyvvizsgálati, jogi meg egyéb szolgáltatásait, természetesen jó pénzért.

(Folytatjuk)