Úgy tűnik, hogy ideiglenesen bezárni kényszerül a Csillaghegyi Strandfürdő az őszi-téli szezonra, ugyanis a fenntartó nehezen tudja finanszírozni az üzemeltetést. Budapest legrégebbi strandjának fennmaradásáért több mint 250 aláírást gyűjtöttek a helyiek, és egy kiállítással arra is szeretnék felhívni a figyelmet, hogy az egykor évi 300 ezer látogatót kiszolgáló pihenőközpont ma már korszerűtlennek hat hajdani fénykorához képest.
Csillaghegy község már a kialakulását is a strand vizét is biztosító forrásnak köszönheti. Az 1900-as évektől a fürdő környékén épülő Tisztviselőtelep, majd a többi betelepülő adta a mostani településrész magját. Az elmúlt évszázadra tekintett vissza a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület most rendezett kiállítása is.
– Fel akartuk eleveníteni a régi életet. Régi képek, fürdős tárgyak kerültek elő a lakóktól – meséli Gyepes Ádám szervező. A kiállítást önkéntesek vigyázzák a kissé dohos épületben, az egykori szálloda régóta kihasználatlan. A helyiek 250 aláírást gyűjtöttek össze a strand fennmaradása érdekében. Úgy vélik, az idei 1700 forintos jegyár nagyon borsos, ha olcsóbb volna, többen jönnének. – Lehetne a helyi lakosoknak kedvezmény, mint Esztergomban, Harkányban, Egerben vagy Leányfalun. Most azt találtuk ki, hogy hétfőn akciós árért körbevezetjük a vendéget a strandon, és elmondjuk az érdekességeket – tette hozzá Gyepes Ádám hiszen, ha valamivel, akkor a múlttal lehet dicsekedni. A medencéket az id. Gyepes Lajos keze által rendben tartott, gyönyörű park szegélyezte, a válogatott zenészekkel váró hangulatos kerthelyiség a városból évente 300 ezer látogatót vonzott. A strand mára azonban korszerűtlennek hat, és az öltöző is lehangoló.
A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatóját a strand további sorsáról kérdeztük. – Én is a végleges bezárás ellen küzdök, az ideiglenes bezárás csupán egy átmeneti kényszerlépés – szögezte le Ferenci Tibor, majd hozzá tette: a télen sátras úszómedencével üzemelő fürdő nagy veszteséget termel. – A 12 hektáron elterülő strand vendégszáma télen napi 60-70 fő. A bevétel arra sem elég, hogy a gyepet nyírjuk és locsoljuk. Szeptembertől áprilisig 150 millió forint a veszteség, ki kell termelnünk a jegyárból, mivel támogatást nem kapunk. A nyár kevésbé ráfizetéses, egy meleg napon 300-400 látogató jön.
– A hatalmas területű strandok egy más történelmi időszak maradékai, ma 10-12 százalékos a kihasználtság. Óriási lett a piaci verseny a vendégek idejéért, pénzéért. Át kell csoportosítani a vagyonunkat: eladjuk a felesleges területet, ám a maradékon tovább kell fejleszteni. A lassú elkopás, a tönkremenetel máskülönben elkerülhetetlen – magyarázza az üzemeltető. – Nagyon fontos, hogy a fővárosi és helyi önkormányzat ne hagyjon minket egyedül, és közösen oldjuk meg ezt a helyzetet, akár helyi civilek bevonásával!
Ferenci Tibor úgy véli, hogy a 12 hektár számos kihasználatlan területéből, három is elegendő volna a kényelmes strandoláshoz. Éppen ezért a távoli tervek között az szerepel, hogy a többi területnek az önkormányzattal, a fővárossal és akár civil szervezetek bevonásával együtt új profilt alakítanának ki, amely egyszerre biztosítaná a megtérülést, és segítené azt, hogy a gyönyörű környezetet méltó módon lehessen használni. – A szabadidő, sport funkciót fontos megőrizni, de végig kell gondolni a lehetőségeket. Minden azt a célt szolgálja, hogy megőrizzük a hely tradícióit, de a XXI. század igényeinek is megfeleljen az intézmény.
